Túrakerékpár
2025.05.08.
Ha manapság belépünk egy kerékpárszaküzletbe, több száz márka közül válogathatunk. Amikor viszont megakad a szemünk a Csepel cég logóján, a szívünk is erősebben kezd verni. Kinek ne lenne egy-egy kedves emléke az ikonikus bicikligyártóval kapcsolatban? A patinás múlt pedig ez esetben fényes jelennel találkozik, hiszen a Csepel kerékpárok a mai napig a kifogástalan minőség szinonimáját jelentik. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a márka történetét és a legjobb régi Csepel kerékpár típusokat is! Akármilyen furcsa is ez mai szemmel, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek eredetileg semmi köze nem volt a kerékpárgyártáshoz. Az 1882-ben alapított cég ugyanis konzervgyárként indult, majd pár évvel később már tölténytárakat és lőszereket is előállított. Az első világháború után ismét bővült a termékpaletta, méghozzá szerszámokkal, varrógépekkel és tűzhelyekkel. Miután az eredeti alapító, Weiss Manfréd 1922-ben meghalt, a gyárat a fiai vitték tovább, és az ő nevükhöz köthető a kerékpárgyártás beindítása is. 1927-ben hazánkban már hatalmas kereslet volt a kétkerekűekre, magyar gyár azonban ekkoriban még nem létezett. Erre a piaci résre lépett be a Weiss Manfréd üzem: 1928-ban elkészítették az első Csepel biciklit (igaz, ezt még Ausztriában gyártatták). A siker azonnali és hatalmas volt, így 1930-ra már több mint 35 000 bicikli került ki a csepeli gyárból. A hazai kerékpár olyannyira megmozgatta a lakosságot, hogy még önálló Csepel versenyeket is rendeztek. Ebben az időben az üzem is hatalmasra nőtt, hiszen már 15 000 embert foglalkoztatott. A ’30-as években tehát úgy tűnt, semmi nem állhat a töretlen fejlődés útjába. A második világháború azonban mindent megváltoztatott. Ahogy az számtalan magyar gyárral történt, a Weiss Manfréd üzem is haditermelésre állt át. A harckocsik és terepjárók mellett repülőgépmotorok is legördültek a gyártószalagról. A Budapestet érő bombatámadások az üzemet sem kímélték, és az épület komoly károkat szenvedett. A világháború után – hasonlóan a legtöbb magyar gyárhoz - a Csepel állami tulajdonba került, méghozzá Csepeli Kerékpár-és Varrógépgyár néven. Az ötvenes években a biciklitermelés új erőre kapott: évente mintegy 130 000 darabot gyártottak, ráadásul olyan, mára ikonikussá vált modellek is megjelentek ekkoriban, mint a Túra, a Mátra, a Robusta, a Tihany vagy a nyugati piacra készülő Cantilever. A Csepel igazi aranykora azonban ezzel együtt is az 1960-tól 1980-ig tartó időszakra tehető. Ez idő tájt minden egyes évben meghaladták az évi 200 000 darabszámot, 1978-ban pedig a 300 000-es álomhatárt is sikerült átlépni. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy ebben a két évtizedben mindenki Csepelt tekert idehaza, aki csak élt és mozgott. És nem csak hazánkban, hiszen a remek minőséget képviselő kerékpárokat a gyár húsz országba exportálta, egyebek mellett Hollandiába és az USA-ba. Ha ’80-as évek, akkor összecsukható Camping Csepel. Bizony, a cég egyik legemblematikusabb terméke is ekkor került a nagyközönség elé, és el is adtak belőle nagyjából egymillió darabot. Hasonlóan népszerűek voltak egyébként az SR jelzésű versenybringák, illetve az amerikai mintára készülő BMX-ek és túrakerékpárok is. A ’80-as évek végén azonban már sötét felhők gyülekeztek: az évtized végére az export teljesen leállt, a rendszerváltás pedig kifejezetten nehéz helyzetbe hozta a nagy múltú vállalatot. 1989-ben amerikai tőkebevonással menekült meg a gyár a csődtől, és váltott a Schwinn-Csepel névre. 1993-ban aztán az amerikaiak kiszálltak, és ismét zavaros idők köszöntöttek a cégre. 2012-ben – immár Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Zrt-ként – új erőre kaptak. 100%-ban magyar tulajdonú cégként napjainkban 68 különböző típust gyártanak, köztük a jól ismert MOL Bubit vagy a Csepel Royal egysebességes kerékpárt. Mindannyiunk életében akad egy olyan Csepel bicikli, amihez kellemes emlékek kötődnek. Alighanem egy Tacskón tanultunk meg tekerni, aztán a balatoni nyaralásokra vittük magunkkal a Campinget, hogy később Csepel BMX-re váltsunk és így tovább, és így tovább. Lássuk tehát azokat a régi Csepel kerékpár típusokat részletesebben, amik igazi nosztalgiával tölthetnek el minket. Ha létezik legendás magyar kerékpártípus, akkor az egészen biztos a Csepel Camping. A ’60-as években tervezett modell igazi kuriózum volt, hiszen a merev váz helyett összecsukható kialakítást kapott. Így aztán elmaradhatatlan kelléke lett kirándulásoknak, nyaralásoknak és túráknak. Az igazán régi, remek állapotban lévő darabokat ma gyűjtők is vásárolják, hiszen hatalmas értéket képviselnek. A Fecske név valójában a szovjet Szputnyik bicikli magyar megfelelőjét takarja. A köznyelvben emellett sokszor csak versenybicikliként emlegették, és nem véletlenül. A Fecske a maga idejében igazi szenzációnak számított többsebességes váltójával, szarvkormányával és patkófékjével. Ami a ’80-as évek Amerikájában a BMX, az idehaza a Csepel Tacskó. Az első bicikli gyermekkorunkban, amivel már önállóan tekerhettünk, és igazán szabadnak érezhettük magunkat. A modell olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a külföldi piacokra is eljutott, méghozzá Rablo néven. A 24”-os Csepel Úttörőt a gyár elsősorban a fiúknak szánta, és így is hirdette. Idővel persze lányok, asszonyok és férfiak is rákaptak a típusra, annyira praktikus kis gépnek számított. Hajlított vázáról messziről felismerhető, és bizony még ma is találkozhatunk néhány szép állapotban megőrzött példánnyal. Egy csipetnyi Amerika a keleti blokkban: ezt jelentette a Csepel BMX az 1980-as években. Az évtized elején megjelent modell – talán mondani sem kell – hallatlan népszerűségre tett szert a magyar gyerekek és fiatalok körében. A siker olyan nagy volt, hogy nem is egy, hanem kétféle változatban is lehetett BMX-et kapni. A kerékátmérő mindkét esetben ugyanakkora volt, ám a szabadonfutós kislánckerékkel szerelt típus mellett hagyományos kontrafékes verziót is vehettek a korabeliek. Egy újabb Csepel bicikli, ami egyetlen magyar háztartásból sem hiányozhatott. Sokak számára alighanem a Mátra egyet jelent a Csepellel, mert a márka talán legnagyobb példányszámban eladott kerékpárjának számít. 1953 és 1973 között közel félmillió darabot értékesítettek a Mátrából. Valódi kuriózumnak, gyűjtői darabnak számítanak az 1956 előtt készült biciklik, melyeken még megtalálható az RM, azaz Rákosi Mátyás jelzés. A Fecske csak félig-meddig tekinthető versenybiciklinek, az SR26 ezzel szemben egy hamisítatlan profi kerékpár. Ezen a modellen is egy ötsebességes váltó, valamint patkófék és szarvkormány kapott helyet, a színválaszték pedig kifejezetten hatalmas volt. Bár a Csepel elsősorban versenyzésre szánta, annyira jól sikerült a konstrukció, hogy a városokban és falvakban is megjelent mindennapi használatra. A Mátrához hasonlóan a Tihany is egy vérbeli igásló. Könnyen tekerhető, minimális karbantartást igénylő, ugyanakkor nagyon is magas minőséget képviselő, elnyűhetetlen bicikli, amit még ma is sokan felújítanak és használnak. Női és férfi vázzal egyaránt elérhető volt annak idején, többféle színben is. Elsősorban természetesen azt, hogy egy-egy kétkerekűben mintegy száz évnyi tapasztalat és hagyomány jelenik meg. Ha felpattanunk egy Csepel bringára, akkor két dolog történik majd biztosan. Egyrészt elönt minket a jóleső nosztalgia, másrészt azonnal érezni fogjuk, hogy kifogástalan színvonalat képviselő kétkerekűn ülünk. A Csepel emellett egy életérzés is. Ezek a biciklik a legsötétebb és legnehezebb történelmi korokban is csipetnyi szabadságot csempésztek az emberek életébe. Ez az érzés minket is magával ragad majd. Aligha véletlen, hogy olyan fiatalok is a Csepelre esküsznek, akik már bőven a rendszerváltás után születtek, amikor kerékpármárkák tucatjai közül válogathattak. A Csepel azonban nekik – és minden korosztálynak – kalandot és a felfedezés örömét kínálja. Eddig a régi Csepel típusokról volt szó, és mint kiderült, hosszú történelme során a gyártó minden igényhez biztosított biciklit: fiatalnak és idősnek, sportolónak és amatőrnek. Nincs ez másképp ma sem, hiszen a termékpaletta jelenleg gazdagabb, mint valaha. Ha klasszikus terepbringára, azaz mountain bike-ra vágyunk, akkor a Woodlands-sorozatból válogathatunk, míg a trekking bicikli esetében a Signo, a Spring vagy a Landrider jöhet szóba. Mindegyikre igaz, hogy városban és terepen egyaránt megállják a helyüket. Inkább terepre vágyunk, de néha azért az aszfalton is tekernénk? Akkor a Csepel cross-trekking típusai a nekünk valók. A kínálatból természetesen nem hiányozhatnak az országúti kerékpárok, illetve az átmeneti típust jelentő gravelek sem, melyek félig MTB-k, félig országúti biciklik, és még egy kis trekking is van bennük. A városi kerékpározás manapság reneszánszát éli hazánkban is. Ennek megfelelően a Csepelnél jobbnál jobb városi biciklik találhatók. A klasszikus városi modell mellett ott van a dinamikus haladásra tervezett Fitness, a sportos Fixie, a kényelmes Cruiser, no és a Camping méltó utódja, az összecsukható bicikli. Abból az élményből a mai gyerekek sem maradhatnak ki, hogy egy Csepelen tanuljanak meg kétkerekűzni. Előbb egy Csepel futóbiciklivel, majd ahogy cseperednek, egy pedálosváltozattal. Utóbbi a Csepelnél 16”-ostól egészen 24”-osig is létezik. Végül említsük meg, hogy a patinás múltú cég nagyon is tartja a lépést a 21. századdal: ennek tükrében születtek meg a Project-E fantázianévre keresztelt E-bike-ok a Csepelnél. Ékes bizonyítékaként annak, hogy tradíció és innováció nagyon is képes kéz a kézben járni.
Régi Csepel kerékpár típusok
Régi Csepel kerékpár típusok - Honnan indultunk?
A csepeli Weiss Manfréd üzem, ahol minden elkezdődött
A hazai kerékpárgyártás kezdetei és a második világháború
A gyár története az államosítástól napjainkig
Fecske, Tacskó, Camping - íme a legnépszerűbb régi Csepel kerékpár típusok
Camping
Fecske
Tacskó
Úttörő
BMX
Mátra
SR26
Tihany
A Csepel napjainkban is a minőséget képviseli
Mit jelent a Csepel márkanév manapság?
A Csepel kerékpárok sokszínűek és változatosak
További blogposztok
ÖSSZES POSZT